D.Sc. Jarek Kurnitski egyetemi professzor Helszinki Műszaki Egyetem

Professzor Dr. Jarek Kurnitski, a HVAC szakterület egyik vezető tudósa, aki jelenleg energetikai szakértőként dolgozik a Finn Innovációs Alapnál, Sitraban. Az Európai REHVA kitüntetett tudósaként több, mint 300 publikációval rendelkezik.

A nagyobb nem jobb

A fűtési iparban továbbra is tartja magát az a mítosz, hogy az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerekhez nagyobb radiátorok szükségesek. Ugyanakkor a nagyobb egyáltalán nem jobb. Hőleadókon végzett összehasonlító tanulmányomban arra jöttem rá, hogy még a leghidegebb téli időszakokban is a gyorsan változó hőleadás a szükséges a szoba hőmérsékletének komfort tartományban való tartásához. Mindkét rendszernél 21°C-ot állítottunk be, mint a legalacsonyabb komfort érték és ideális beltéri hőmérséklet. A legkisebb 0,5°C-os hőfok változásra is a radiátoros rendszer képes volt alacsony hőtömegével reagálni, és a szobát az ideális hőfokon tartani.

Ugyanakkor a padlófűtés nagy hőtömegének a reakció ideje jóval lassabb volt. Ez azt eredményezte, hogy a padlófűtés hosszabban adta le a hőt, jóval az optimálisnál magasabb hőfokra fűtve a helyiséget és kellemetlen ingadozást hozva létre. Valójában ahhoz, hogy a szoba hőmérsékletét közelebb tudjuk megtartani az optimális 21°C-hoz, a kutatás eredményei szerint az a megoldás, ha a padlófűtési rendszert 21,5°Cra állítjuk be.

Sok embernek ez a 0,5°C kevésnek tűnhet. Azonban, ha ezt órákra és napokra vetítjük a teljes téli időszakban, a számok gyorsan összeadódnak, sokszorozódnak, és lassan elhalványul az energia hatékonyság képe. A hőmérséklet változásra adott gyors reakció és az alacsony rendszer veszteség az energia hatékony fűtési rendszerek kulcselemei. A központi vezérlés néhány helyiség túlfűtését eredményezheti az ezzel járó energia veszteséggel együtt. Éppen ezért javaslom az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszereket és egyedileg szabályozott fűtőtesteket, amely segít a rendszerveszteséget csökkenteni. Ez teszi a radiátorokat a kézenfekvő megoldássá.