- Tartalom
- Interjú Mikko Iivonen-vel
- Ideje gondolkodásmódunkon változtatni
- Hogyan befolyásolja a szigetelés a fűtés hatékonyságát
- Interjú Professzor Christer Harrysonnal
- Az alacsony hőmérsékletű rendszerek térnyerése
- Interjú Professzor Dr. Jarek Kurnitski-vel
- Szignifikáns bizonyíték
- A hőleadó kiválasztása
- Interjú Elo Dhaene-vel
- A végfelhasználók haszna
Professzor Dr. Christer Harryson az Örebro Egyetem (Svédország) oktatója és a Bygg & Energiteteknik AB igazgatója
Prof. Dr. Christer Harrysson
A kutatás a legmegfelelőbb eszköz a kezünkben a know-how növelésére, s hogy megfelelő, független képet kapjunk a különböző hőleadó rendszerek működéséről. Lehetővé teszi a különböző megoldások teljesítményének rangsorolását. Egy éves kutatásomban, ahol a környezet és energia hasznosítást vizsgáltam Svédországban, Kristianstad 130 háztartása vett részt. Megfigyeltük áram, melegvíz és fűtési energia fogyasztásukat. A tanulmányban részt vevő házak mind 1980 és 1990 között épültek és 6 csoportba soroltuk őket az eltérő szerkezet, szellőzés és fűtési rendszer alapján. Az eredmények meggyőzőek lettek. 25%-os eltérést tapasztaltunk az energia felhasználásban az eltérő műszaki megoldások között.
Egyik legfontosabb célom volt az eltérő fűtési rendszerek közötti energia hatékonyság különbségének megállapítása, valamint az általuk biztosított komfortszint meghatározása. A padlófűtés és a radiátorok szolgáltatta eredményeket hasonlítottuk össze, továbbá mélyinterjúkat készítettünk a lakókkal. Eredményeink szerint a radiátorral fűtött házak jelentősen kevesebb energiát használtak. Végeredményben – az energia fogyasztásba beleszámítva a fűtési rendszert, a meleg vizet és a háztartási berendezéseket - az átlagos energia fogyasztás 115 kWh/m2 volt.
Ezt összehasonlítva a padlófűtéssel ellátott házak 134 kWh/ m2 fogyasztásával azt a következtetést kell levonnunk a kapott adatok alapján, hogy a radiátorok 15-25%-al hatékonyabbak a padlófűtéssel szemben. A méréseink továbbá azt is megmutatták, hogy ez a 15%-os eltérés padlófűtés esetén 200 mm-es ESP padlószigeteléssel egyenértékű.
Konklúzió
A tanulmány másik fontos tanulsága, hogy a tervezőknek, beszállítóknak és kivitelezőknek megfelelő tájékozottsággal kell rendelkezni, hogy a felhasználókat pontos, egyértelmű információkkal láthassák el. Ezen felül az a meglátásunk, hogy a megfelelő komfort legalább annyira fontos, mint a kiszámított energia teljesítmény és fogyasztás az új és a felújított épületek esetén. Ez egy olyan tényező, amelyet a tervezőknek, kivitelezőknek, sőt, a tulajdonosoknak és az épület üzemeltetőinek is figyelembe kell venniük az új épületek esetén.
Megjegyzés: A tanulmányban részt vevő épületek összehasonlíthatók bármely, a német EnEV 2009 szabvány szerint szigetelt épülettel.
A Professzor Harrysson által készített tanulmány teljes kivonata megtalálható a www.purmo.hu/clever oldalon.